Fejkontroll fejlesztése Neuro-hidroterápiával

Szerző: Kereskényi Bernadett, Gézengúz Alapítvány

Publikáció: Fizioterápia, 2011. XX. évf. 3. szám

Cikk letöltése

Összefoglalás: a fejkontroll kialakulása a szenzomotoros fejlődés kezdetén fontos, meghatározó folyamat. A fejkontroll központi idegrendszeri problémából adódó zavara más funkciók fejlődését is veszélyezteti. Ezért a kialakítása, stabilizálása kiemelt fontosságú a korai intervencióban, terápiában. A Neuro-hidroterápia hasznos eszköz ezen a téren: egyesítjük benne a vesztibuláris stimulációból és a víz  fizikai tulajdonságaiból eredő terápiás hatásokat. A hatékonysága mellett jelentős szempont, hogy örömteli tevékenység szülőnek- gyermeknek egyaránt.

Kulcsszavak: fejkontroll, elemi mozgásminták, primitív reflexek, vesztibuláris stimuláció, Neuro-hidroterápia, HUPLE®

A cikk célja, hogy összefoglalja a fejkontrollal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és bemutassa a Gézengúz Alapítvány szakmai team-je által kidolgozott Neuro-hidroterápia e területen hatékony elemeit. A Neuro-hidroterápia a Gézengúz Modell egy részeleme, szoros kapcsolatban van a szárazföldi ellátási formákkal. A kétféle közegben zajló terápia és fejlesztés azonos elveken nyugszik, egymás hatását megerősíti. A Neuro-hidroterápia a fejkontroll kialakításában úgy nyújt értékes segítséget, hogy közben a gyermek és a szülő egyaránt élvezetes időt tölt együtt.

  1. A fejkontroll definíciója:

A fejkontroll a mozgásfejlődés kezdetén alakul ki. A csecsemő azon képességét jelenti, hogy a gravitációt legyőzve fejét, arcát vertikális helyzetbe tudja hozni. Önálló mozgásai és elmozdításai során ezt a fejhelyzetet meg tudja őrizni, illetve a térben minden irányba szabadon tudja fejét mozgatni. A fejkontroll a nyaki flexorok és extenzorok finoman összehangolt működését feltételezi, a fej dinamikus stabilizációját jelenti. A fejkontroll kialakulásában és fenntartásában szerepet kapnak a vesztibuláris, a proprioceptív és a vizuális ingerek.

  1. A fejkontroll jelentősége:

A fejkontroll kialakulása több funkció fejlődésének az alapja és kulcspontja.

  1. Percepció. A percepció (észlelés) feltétele az érzékszervek optimális működése. Több fontos érzékszervünk a fejen helyezkedik el: a labirintus, a szem és fül. A súlyos fejkontroll hiány, az állandóan lógó fej hatására  a labirintusból nem megfelelő információk jutnak a központi idegrendszerbe, s ez nehezíti a vizuális horizont kialakulását.  A látás, a hallás fejlődése akadályozott, ha zavart a fej akaratlagos mozgatása és így nehezített a környezeti ingerek (látvány, hang) lokalizációja, letapogatása. Nagy nehézségekbe ütközik a fej-szem és kéz összehangolása (szem-kéz koordináció), a tárgyak manipulációja, a világ tapintással történő megismerése.
  2. Beszédfejlődés. A fejkontroll hiánya akadályozza a beszéd fejlődését. Ha a fejmozgásokért felelős izmok idegrendszeri szabályozása sérült,a beszédszervek működtetését végző izmok-amelyek még finomabb szabályozást igényelnek- is érintettek. A fejkontroll minősége prognosztikus értékű a beszéd kialakulását illetően.
  3. Mozgásfejlődés. A születés után a gravitációs térben meginduló akaratlagos mozgásfejlődés a vertikalizációval, azaz felegyenesedéssel veszi kezdetét. Erre épül rá a lokomóció és a manipuláció fejlődése. A vertikalizáció az első hat hónapban cranio-caudális irányú, vagyis a fej dinamikus stabilizálása érik először. A fejkontroll kialakulásával a fej a térbeli orientáció első referenciapontjává válik. A fejkontroll maga után vonja a törzs-, majd a medencekontroll kialakulását. A fej-törzs-medence dinamikus stabilizációja biztosítja a test térbeli helyzetének fenntartását, s erre mint alapra épül rá a hely- és helyzetváltoztatás gazdag repertoárja (nagymozgások). A fejkontrollal induló vertikalizáció teszi lehetővé a humánmanipuláció (finom mozgások) kibontakozását is.
  1. A fejkontroll kialakulásának lépcsőfokai
  1. Háton: Az újszülött háton fekve fejét valamelyik oldalra fordítva tartja. Az első hónapban a csecsemő vizuális ingerre fejét oldalról a középvonalig tudja fordítani. A második-harmadik hónap során az oldalirányú (axiális tengelyű) fejmozgásait egyre szélesebb tartományban képes kontrollálni. Fejét egyre hosszabb ideig tudja a középvonalban megtartani, anélkül, hogy jobbra vagy balra elbillenne. Ez a három hónap az aszimmetria időszaka, mivel az ATNR uralja a mozgásszabályozást, a fej aszimmetrikus tartása a végtagok aszimmetrikus tartását váltja ki. A harmadik hónap végére az ATNR fokozatosan gátlás alá kerül, a magasabb mozgásszabályozó központok integratív működése nyomán. Ezért lehetővé válik, hogy a csecsemő fejét tetszőleges ideig középen tartsa, lassan mozgatott tárgyat 180 fokban kövessen fejforgatással, s ekkor találkoznak a kezek is, a középvonalban. Ezzel elindul a szimmetria korszaka.
  2. Hason: A csecsemő fejét hasonfekvésben is kezdetben oldalra fordítva tartja. Az első hónapban időnként imbolyogva megemeli, és át tudja fordítani. A fejemelések ereje, gyakorisága és időtartama fokozatosan nő. Kéthónaposan még csak 45 fokos szögben, de már középhelyzetből is képes fejét megemelni, és több mint tíz másodpercig megtartani. Ahogy a nyaki extenzorok működéséhez társul a felső háti szakasz extenzorainak működése, a fej egyre magasabbra emelkedik, a váll és a mellkas is elemelkedik a talajtól. A harmadik hónap végére az ATNR gátlódásával lehetővé válik a szimmetrikus alkartámasz és közben a fej független mozgatása, az arc kb. 90 fokos szöget zár be az alátámasztással.
  3. Függőleges helyzetben: Az újszülöttet függőleges helyzetben tartva feje a mellkasára hajlik. Ha a csecsemőt ülésbe húzzuk, feje hátrahanyatlik, és csak a negyedik hónapban válik képessé arra, hogy fejét a gerinccel együtt egy vonalban emelje. Az ötödik hónapban pedig már flektálja is a törzséhez képest. A csecsemőt ülésben tartva eleinte csak egy-két másodpercre tudja a fejét függőleges helyzetbe emelni, de ennek ideje egyre nő, a buccantások egyre csökkennek, három hónapos korra pedig a vizuális inger követése ebben a helyzetben is egyre biztosabbá válik. Négy hónaposan már akkor is vertikalizált helyzetbe állítja a fejét, ha törzsét oldalra döntjük, azaz kialakul a terhelt oldalon a nyaki szakasz elongációja. Hathónapos korra mondhatjuk, hogy éretté válik a fejkontroll, mivel a törzs bármely irányú döntésére a csecsemő tökéletesen tartja a fejét.
  1. A fejkontroll kialakulását veszélyeztető tényezők

A pre- vagy perinatális központi idegrendszeri sérülések gyakran első tünete a nyaki-háti hipotónia. Ilyenkor a fejkontrollért felelős extenzor- és flexorizmok tónusa egyaránt csökkent. Ehhez társulhat a fejmozgásokkal összefüggő primitív reflexek (ATNR, STNR, TLR, Moro) kórosan fokozott volta, illetve fennmaradása. Hemiparézis esetén az aszimmetrikus végtaghasználathoz aszimmetrikus fejtartás járul. Jelentős aszimmetriát láthatunk méhenbelüli tartási rendellenességnél vagy torticollisnál is, amelyek másodlagosan vezetnek a két oldal eltérő használatához.

  1. A fejkontroll vizsgálata
  1. A csecsemő vizsgálata a tartás és a spontán mozgás megfigyelésével kezdődik, különböző testhelyzetekben. Figyeljük a fejtartás esetleges aszimmetriáját, a mozgástartomány kiterjedését, a fejemelés időtartamát, erejét hason, háton és függőleges helyzetben.
  2. Ezután a fej passzív mozgatásával vizsgáljuk a kontraktúrák jelenlétét és ítéljük meg az izomtónust, hanyattfekvésben. A passzív mozgatás közben megfigyelhetők bizonyos végtagi együttmozgások is, amelyek primitív reflexek időn túli jelenlétét, ill. fokozott voltát jelentik a három- négy hónaposnál idősebb csecsemőknél (lsd. még a d. pontban)
  3. Csecsemőkorban az elemi mozgásmintákat (6-8 hónapos korig) és a Vojta-féle poszturális reakciókat (1 éves korig) használjuk a kóros mozgásszabályozás felfedésére. A fejkontroll vizsgálatában elsősorban a vertikalizációs elemi mozgásminták (lebegőülés, ülésbe tolás, ülésbe húzódzkodás) jönnek szóba, a poszturális reakciók közül pedig informatív lehet a Landau reakcióés az ülésbe húzás.
  1. Az elemi mozgásminták és poszturális reakciók kiváltásakor megjelenési formájukat torzíthatják a kórosan fokozott primitív reflexek. Ezeket önállóan is vizsgálhatjuk a már említett passzív mozgatással és meghatározott ingerhelyzetekben különböző testhelyzetekben (háton, hason, támasztott vagy önálló ülésben, illetve négykézláb-helyzetben). A perzisztáló primitív reflexek- kimutatható organikus károsodás nélkül- az agyműködés funkciózavarát, a nem megfelelő idegrendszeri integrációt jelezhetik. Ez a mozgásfejlődést atípusossá teszi (pl. feltűnően kimaradnak a rotációval kapcsolatos mozgásformák, mint a forgás, a keresztezett mászás), és késői figyelmi, magatartási, tanulási zavarokban csúcsosodhat ki.
  2. A HUPLE® orvostechnikai eszközt is felhasználjuk a vizsgálatra. A HUPLE® félgömbben hanyatt fekvő csecsemőt forgatva, hintáztatva (destabilizálva) rejtett, kevésbé föltűnő aszimmetriára is fény derülhet.
  1. A Neuro-hidroterápia célja, feladatai a fejkontroll kialakításában
    • A tónusszabályozás kéreg alatti központjainak befolyásolása vesztibuláris ingerléssel.
    • A felegyenesedési és testtartási reakciók kialakítása, kiváltása különböző ingerhelyzetekben.
      • Izomerősítés. (nyak és törzsizmok)
    • Szimmetrikus mozgásformák előhívása
    • A perzisztáló kóros primitív reflexek gátlása, integrálása passzív és aktív technikák segítségével.
      • Mozgásfacilitáció: a víz felhajtóerejének köszönhetően könnyített helyzetben érhető el sikeres mozgáskivitelezés.

Ki kell emelni, hogy a vízben végzett terápia során a mozdulatok kivitelezésében fontos a csecsemőt fogó felnőtt mozgásritmikája. Ahogy a baba ráhangolódik szülőre, a két test harmonikus dinamikával kezd együtt mozogni.

  1. A Neuro-hidroterápia alkalmazása

Ha a csecsemő életében terhelő pre- vagy perinatális történések voltak, a Neuro-hidroterápiát prevencióként használhatjuk. Ha kifejezett neurológiai vagy ortopédiai tünetek mutatkoznak, kiegészítő terápiaként, az összetett modell részeként alkalmazzuk.

  1. Egyéni Neuro-hidroterápia: 0-5. hónapig, otthoni napi gyakorlás a kádban.
  2. Csoportos Neuro-hidroterápia: 5. hónaptól, csoportos foglalkozás heti kétszer, medencében.

7. A Neuro-hidroterápia néhány gyakorlatának bemutatása

Lebegtetés

Történhet a kádban vagy a medencében. Célja a helyes fejtartás megéreztetése hanyattfekvésben, egyre kevesebb passzív támogatással, azaz egyre könnyedebb fejfogással.

A helyzet lehetőséget ad:

  • a nyaki extenzorok lazítására
  • a nyaki flexorok facilitálására
  • a fokozott STNR és ATNR passzív gátlására, a fejfogásból eredően
  • ugyanezek aktív gátlására a vizuális percepció kihasználásával
  • a Moro-reakció gátlására, ha két kezével egy játékot fog a csecsemő.

Lebegés közben a karok és lábak spontán kiváltódó mozgása hozzákapcsolódik a terapeuta által beállított helyes fejtartáshoz. Ez a szenzoros feedback lehetővé teszi az idegrendszeri tanulást, a mozgásszervező és –tervező központok befolyásolását.

Háton haladás nyolcasban/hullámvonalban

A kádban nyolcas alakban, a medencében folyamatos hullámvonalban vezetjük a csecsemőket. A fogás ismét a fejnél történik, ún. bilincs- vagy sapkafogással.

Lehetőség nyílik:

  • a nyaki régió passzív kimozgatására; az esetleges oldalkülönbségeket a mozgatás intenzitásának, kiterjedésének megfelelő adagolásával egyenlíthetjük ki,
  • a haladásból és az állandó irányváltásból eredő vesztibuláris ingerlésre; ez általában aktívabb végtagmozgásokkal is együttjár.

A nyakizmok tónusa (vagy esetleges tónusváltásai) határozza meg a mozgatás tempóját, intenzitását és szükség esetén további (lapocka-, váll-) megtámasztási pontokat indikál.

Hason haladás  nyolcasban/hullámvonalban

A kádban nyolcas alakban mozgatjuk a csecsemőt, a medencében hullámvonalban haladhatunk vele, az állnál és a tarkónál megtámasztva.

Ez az extrapiramidális neuroterápiából ismert elemi mászás mozgásmintájának felel meg. Vízben való kiváltását McGraw már 1939-ben tanulmányozta, róla nevezzük McGraw reakciónak.

Lehetőség nyílik:

  • a lokomotoros elemi mozgásminta kiváltódása közben a már fennálló vagy a mozgás hatására fellépő ferde fejtartás passzív korrekciójára; ezáltal visszahatunk a végtagok mozgásának és a törzsnek a szimmetriájára is.

Lebegőülés

A kádban és medencében egyaránt kivitelezhető gyakorlat.

Nemcsak mint elemi mozgásmintát használjuk föl, hanem a későbbi életkorban is hasznos helyzetnek bizonyul a felegyenesedési reakciók, az egyensúly reakciók és a manipuláció fejlesztésében. A lebegőülés közben további ritmikus vesztibuláris ingerlést alkalmazunk egy vagy több síkban (hintáztatás, nyolcas alakban mozgatás), amely tapasztalataink szerint erősíti a fejemelést. E gyakorlat kivitelezése könnyebb a vízben, mint a levegőben, mivel a víz hidrosztatikus nyomása a vízbe merülő törzsre külső támaszként hat, ezáltal hatékonyabb a törzsizmok és (az alulról induló vertikalizáció okán) a nyakizmok működése, valamint könnyebb az egyensúlyozás is mind a gyermeknek, mind a szülőnek. Súlyos nyaki hipotónia esetén a gyermek a lebegőülés közben egy úszódeszkára támaszkodhat. A kéz/alkar támaszkodása, tolóereje a vállövön keresztül stabilizálja a törzset, és így javulhat a fejemelés.

Lehetőség nyílik:

  • a fejemelés- törzstartás erősítésén túl néhány primitív reflex (Moro, STNR, ATNR) további gátlására is, amennyiben a gyermek két kezével ráfog pl. egy karikára, és olyan lassan mozgatjuk, hogy még meg tudja tartani azt.

Ölben forgás

E medencés gyakorlat, a szülő ölében való forgás közben a fejre ható centripetális erő leküzdése jelent kihívást. A gyermek törzsét és fejét függőleges helyzetben tartjuk, de a fejkontroll erősödésével egyre kevésbé és egyre caudálisabban támasztjuk meg. E gyakorlat provokálhatja a nem jól integrálódott Moro- reflexet, ilyenkor még megtámasztott fej esetén is széttárulnak a karok, ahelyett hogy előre kapaszkodnának. Szintén megjelenhet a spontán élethelyzetekben már nem föltűnő perzisztáló ATNR.

A feladat lehetőséget ad:

  • a függőleges fejtartás stabilizálására
  • a Moro- reflex fokozatos leépítésére a forgás sebességének adagolásával; A szemkontaktus , a kézbe adott tárgy megtartása maga előtt, aktív reflexgátló tényezőként hatnak.
  • A perzisztáló ATNR gátlására a tudatos mozgásszabályozás felülíró erejével.

HUPLE®

Ez az újonnan orvostechnikai eszközként bejegyzett egyensúly- és koordináció fejlesztő félgömb anyagából adódóan vízben is használható. A csoportos Neuro-hidroterápia     során alkalmazzuk a fej –törzskontroll kialakítására, legtöbbször ülőhelyzetben. A Huple fölerösíti a tartásban fontos szerepet játszó vesztibuláris és proprioceptív ingereket, és caudál felől érezteti meg a vertikális kontrollt.

A Hupléban lehetőség nyílik :

  • a belsejében lévő vízmennyiséget növelve megkönnyíteni a törzs vertikalizációját, amely visszahat a fejkontrollra.
  • a tér minden irányába ható vesztibuláris ingerlésre, ezáltal a törzsről a fejre ható egyensúly reakciók kidolgozására.

A Neuro-hidroterápia alkalmazásakor az az alapelv vezet bennünket, hogy a megfelelően adagolt ingerek érettebb mozgásválaszokat hoznak létre.. A víz játékos, változatos vesztibuláris ingerlésre ad lehetőséget, emellett fölerősíti a propriocepciót és bőséges taktilis ingert nyújt. Ez a gazdag feedback a testtartást, és így a fejkontroll öntudatlan , automatikus szabályzó mechanizmusát fejleszti.. Ha pedig a vesztibuláris-szomatoszenzoros információkra támaszkodva a tartás automatikus háttér tevékenységgé válik, akkor a vizuális rendszer, valamint az agykéreg felszabadul a magasabb szintű célirányos tevékenységek vezetésére. S ez a fejkontroll fejlesztésének igazi célja.

Summary:

The formation of head control at the beginning of the sensomotoric development is an important, decisive process. Disfunctions of the head control, resulting from the problems of the central nervous system, threatens the normal development of other functions as well. Therefore, in the case of neurological injuries or perinatal problems the therapy of head control must be a top priority. Neurohydrotherapy is a useful tool in this field. In it, therapeutic effects of vestibular stimulation and of the physical properties of water are integrated. Besides efficiency, another essential feature of the therapy is that it is a joyful activity for both parents and babies.

Key words: head control, elementary movement patterns, primitive reflexes, vestibular stimulation, neurohydrotherapy, HUPLE®

Irodalomjegyzék:

  1. Katona Ferenc: Klinikai fejlődésneurológia
  2. Theodor Hellbrügge: Die ersten 365 Tage im Leben eines Kindes
  3. Dr Schultheisz Judit: Az eltérő fejlődésmenet gyanújeleinek felismerése a HUPLE® segítségével  (HGYE prezentáció, Siófok, 2007)
  4. Bacsó Piroska, Pizágné Fehér Anikó: Egy speciális eszköz bemutatása a központi    idegrendszeri sérült gyermekek mozgásterápiájában (MGYT V. kongresszusa, Sopron, 2005.)
  5. Dr Páli Judit: HUPLE® – az egyensúly fejlesztésért (Óvodai Nevelés ,2008. január)

Óbudai Intézet

1039 Budapest,
Medgyessy F. utca 3.
tel/fax: +36 (1) 243-8595
gezenguz@gezenguz.hu

Cseppek Háza
Központi Intézet

2011 Budakalász,
Sport utca 3.
tel: +36 (26) 546-327
gezenguz@gezenguz.hu

Győri Intézet

9025 Győr,
Liget utca 1.
tel: +36 (96) 439-115
gyor@gezenguz.hu

Salgótarjáni Intézet

3100 Salgótarján,
Március 15. út 34.
tel: +36 (20) 431-6958
salgotarjan@gezenguz.hu

Budafoki Intézet

1222 Budapest,
Tolcsvai utca. 7.
tel: +36 (20) 5075027
budafok@gezenguz.hu

Adószám: 19650823-1-41      Bankszámlaszám: UniCredit Bank 10918001-00000411-38110018