A neurológiai vizsgálatot sokszor a házi gyermekorvos vagy a védőnő javasolja, de a szülők is kérhetik, célja, hogy kiderüljön, szenvedett-e a baba idegrendszeri károsodást. A családok leggyakrabban koraszülöttség, születés kapcsán fellépő komplikációk vagy később az eltérő fejlődésre utaló jelek miatt fordulnak vizsgáló csoportunkhoz.

Először elbeszélgetünk a szülőkkel, majd speciális vizsgálatok következnek. A gyermek-neurológus az agy, a gerincvelő, az idegek működésével, betegségeivel foglalkozik. Már egy újszülött idegrendszere is tartalmazza elemi formában azoknak a fontos izomműködéseknek a tervét, amelyből később kialakul az ülés, állás, járás, az emberi testtartás. Minden ilyen mozgásban sok izom vesz részt a megfelelő időzítéssel és erővel, ezeket pedig az agy hangolja össze, ezért az elemi mozgásmintákból következtetni lehet az agy működésére.

A gyermekneurológusból, gyermekgyógyászból, gyógytornászból, terapeutából álló csapat nagy gyakorlattal, megfelelő műfogásokkal, különböző testhelyzetben vizsgálja meg a babát a szülő közreműködésével, sokszor játékos eszközökkel. Megnézik, működnek-e például a felegyenesedéshez és a fejkontrollhoz szükséges izmok, és az elemi mozgásmintázatokat kiváltva többek között azt is megvizsgálják, tudja-e az agy a négy végtag mozgását összerendezetten, szimmetrikusan irányítani. A vizsgálat végén szakorvosi vélemény születik, van olyan baba, akinél további, fájdalommentes műszeres vizsgálatot is javasolunk. Ha a csecsemő idegrendszere károsodást szenvedett, vagy valamilyen okból éppen kialakulóban van az eltérés, akkor terápiára van szükség, amit a lehető leghamarabb, akár már 3-4 hetes kortól el lehet kezdeni.

A foglalkozások eredményességét, a gyermek fejlődését további, rendszeres kontrollvizsgálatokkal kell ellenőrizni, ezek során, amennyiben szükséges, módosítjuk vagy bővítjük a megkezdett terápiát, összhangban a gyermek igényeivel.