Kutatók bebizonyították, hogy azoknál a nagyszülőknél, akik gondoskodnak az unokáikról, 37%-kal csökken az elhalálozás kockázata, mint azoknál az időseknél, akiknek nincs velük rendszeres kapcsolata.
A tanulmányt a Bázeli Egyetem, a Nyugat-Ausztrália Egyetem és a berlini Max Planck Emberi Fejlesztési Intézet kutatói végezték.
A kutatásban 500 olyan nyugat-berlini lakost vizsgáltak a Berlin Aging Study (BASE) adatbázisából, akik a 70. 
A tanulmány nyomon követése során a tudósok megállapították, hogy azoknál az idős embereknél, akiket a szülők bevontak a gyermekek felügyeletébe, csökkent a halálozás kockázata.
Hasonló pozitív hatásokat találtak azoknál a résztvevőknél is, akik felnőtt gyermekeiket vagy más hozzátartozót támogatnak a szociális kapcsolatteremtés valamely útján.
Az eredmény nagyon pozitív, azonban, hogy mi ennek az oka, arra még egyelőre a tudósok sem tudják a biztos választ.
További kutatásokra lenne szükség annak megállapításához, hogy mi okozza a gondoskodó nagyszülők megnövekedett élettartamát.
A kutatók számos magyarázatot kínálnak, például az unokákkal töltött idő jó módja annak, hogy az időseknek is legyenek célkitűzéseik, miközben fizikailag és szellemileg is aktívabbak maradnak.
Az a tudat, hogy szüleink feltétel nélküli szeretettel, gondoskodással fordulnak gyermekeink felé, átsegítenek minket, szülőket a nehézségeken, örömteli és megnyugtató. Azonban az a tudat, hogy gyermekeink akaratukon kívül is meghosszabbíthatják szüleink életét, az maga a katarzis!
forrás: https://www.nhs.uk/news/older-people/grandparents-who-babysit-tend-to-live-longer/#
