Matyi fiúnkkal 2003 szeptemberében jelentkeztünk a Gézengúz Alapítványnál vizsgálatra, állapotfelmérésre. Az akkor két hónapos kisgyerek mára már első osztályos fiatalember, akiről mostanra már elég jól körülhatárolhatóan tudjuk, hogy koraszülöttségéből származó mozgássérültsége és részképesség zavarai milyen mértékűek és jellegűek. Akkor azonban még mindezt nem tudtuk, csupán egy barátunk tanácsára jelentkeztünk az Alapítványnál a kissé koraszülött babával. A következő hónapok során kiderült, hogy a 34. heti koraszülöttsége és az ezzel járó különböző problémák (általános fertőzés az első 5 napban, keringési zavarok, kamratágulat) megkésett mozgásfejlődést, mára már viszonylag enyhének mondható mozgássérültséget, és a tanulásban egyes részterületek (grafomotorika, figyelem zavar, szem-kéz koordináció nehézségei) sérülését okozták.

Az addig általunk bejárt kórházi utakhoz képest kellemes élmény volt a békásmegyeri épületbe megérkezni, ahol a vidám, színes, nyugodt kuckókban került sor a vizsgálatra, majd a későbbi foglalkozásokra. De a berendezés mellett még sokkal fontosabb volt számunkra a terapeuták ”vidám, színes és nyugodt” viselkedése, a gyorsan és könnyen kialakult együttműködés, a türelem és figyelmesség, ahogyan sokszor aggodalmaskodó, sokszor türelmetlenkedő kérdéseinkre válaszoltak, és teljes hozzáállásukkal a szakmai profizmust, empátiát és figyelmet képviseltek. A mozgásfejlesztés mellett fokozatosan sor került valamennyi részterület feltérképezésére, így a legtöbb – az Alapítvány által nyújtott – fejlesztési lehetőséget kihasználtuk. A rendszeres egyéni mozgásterápia mellett az úszás volt a másik fő terület Matyi fejlesztésében, de a beszélgetések és vizsgálatok által számos más fejlesztési lehetőségről is információt kaptunk, megbeszéltük, éltünk vele, vagyis tulajdonképpen megvalósult egyfajta folyamatos egyeztetés, beszélgetés, konzultáció kisfiúnk fejlődéséről, és ezáltal egy hosszú távú fejlesztési ív kialakítása és követése.

Matyi most elsős tanuló a Pető Intézet „Esélyteremtő osztályában” ahol alapvetően a mielőbbi integrációra készítik fel a gyereket. Önállóan jár, a maga sajátos megoldásával „szalad” is, fára mászik, úszik, tornázik, dobolni tanul. Már nagycsoportos óvodásként megtanult írni-olvasni. A ceruzafogással és a kézírással komoly nehézségei vannak, de a billentyűzeten hibátlan helyesírással ír le bármit és kimeríthetetlen mindenféle történtek mesélésében és hallgatásában, különleges memóriája van, kifinomult hallása és zenei érzéke és vagány humora. Ja, és szerelmes is!

A Gézengúznál töltött évek során nagyon megszerettük a budakalászi központot, ízléses és nagyon igényesen kialakított falai közé mindig szívesen mentünk tornázni, úszni, táborozni, és vizsgálatra. A karácsonyi ünnepségek pedig minden évben valódi ünnepléssé váltak számunkra azokkal, akikkel a Gézengúzzal együtt töltött évek során – talán nem túlzás azt mondanom – baráti viszony alakult ki.

Köszönjük nekik, hogy tudásukkal, figyelmükkel és szeretetteljes hozzáállásukkal segítettek minket ezen az úton, és nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Matyiból egy önálló életvitelre képes, ügyes és – a kezdeti állapothoz képest – nagyon jó mozgású gyerek válhatott.