A legkisebb hősök

Az a szülő, akinek a kisbabája bármilyen okból eltérően fejlődik, igyekszik megtenni minden tőle telhetőt azért, hogy biztosítsa számára a fejlődését leginkább segítő terápiát. Így volt ezzel Fundák Eszter is, aki speciális helyzete ellenére sem ismert lehetetlent, ha a kisfia egészségéről volt szó…

Fanny Magazin 2017/21

Ahhoz, hogy a koraszülött és a sérüléssel világra jött csecsemők egészséges társaikhoz hasonlóan teljes értékű életet élhessenek, mindenekelőtt az szükséges, hogy mielőbb fény derüljön a rendellenességre, és megkezdődhessen a kicsik fejlesztése. Az 1990-ben létrejött Gézengúz Alapítvány elhivatott szakemberei ennek szellemében dolgozták ki komplex gyógypedagógiai és rehabilitációs programjukat.

Fundák Eszter kétfős segítő kísérettel és egy mosolygós kisbabával érkezett az alapítvány központi intézetébe, a budakalászi Cseppek házába: a kerekesszékben ülő anyuka 8 hónapos kisfiát hozta neuro-hidroterápiás foglalkozásra a leginkább egy családias hangulatú vendégházra emlékeztető, maximálisan gyermekbarát fejlesztőcentrumba.

– Én koraszülöttként babaként, a 30. hétre születtem, és bár anyukám már az első hónapokban is többször megemlítette az orvosoknak, hogy a kortársaimtól eltérően fejlődöm, a szakemberek rendre türelemre intették, így végül csak egyéves koromban derült ki, hogy az aggodalma egyáltalán nem volt alaptalan – kezdi a történetét Eszter. – Sajnos az 1980-as évek elején még nem állt rendelkezésre olyan orvosi ellátás, sem terápiás fejlesztés, amivel javítani tudtak volna az állapotomon.

Eszter két évig a Pető Intézetben tanult, ahol olyan kiemelkedően teljesített, hogy a konduktorok tanácsára egy normál általános iskolában folytatta a tanulmányait. Ezután egy nyelvi gimnázium angol tagozatára járt, majd a főiskolai után egyetemi végzettséget is szerzett, és jelenleg is angoltanárként dolgozik. Időközben férjhez ment, és, mint mondja, számára sosem volt kérdés, hogy szeretne édesanya lenni…

 

Egyedi eset – egyedi megoldással

– A férjemmel négy és fél évig vártunk Marcira, de bőven megérte! – mondja csillogó szemmel. – A kisfiam egy mosolygombóc, ahogy mondani szoktam, egy mozgássérültbarát baba, mert rendkívül türelmes és kiegyensúlyozott. Bár ő is idő előtt érkezett, viszonylag jó súllyal született. A mozgásában viszont elmaradt a kortársaitól, ezért is javasolta a gyógytornász barátnőm, hogy kérjem ki Judit véleményét – néz dr. Schultheisz Judit gyermekorvosra, a Gézengúz Alapítvány létrehozójára és igazgatójára, aki annak idején kétszeresen érintett anyukaként kötelezte el magát a speciális terápiás támogatásra szoruló kicsik fejlesztése mellett. – Judit eljött hozzánk, mára pedig már családtaggá vált nálunk.

– Marci három hónapos korában már egyértelműen látszott, hogy a kelleténél feszesebb az izomtónusa, ami láthatóan zavarta a kisfiút – magyarázza a doktornő. – Mivel az alapítványunk küldetése, hogy minden gyereknek meg kell kapni a fejlődését segítő terápiát, viszont Eszter és a szintén mozgásában korlátozott férje számára a baba rendszeres terápiára hordása nehézségekbe ütközött, ezért egyedi megoldásként felajánlottam nekik, hogy kijárok hozzájuk. Azóta Eszterék otthonában foglalkozom Marcival.

 

A víz gyógyító ereje

A földszinti uszodában már nagy a nyüzsgés: most kezdődik ugyanis a dr. Schultheisz Judit által kidolgozott és a Gézengúz Alapítvány szakemberei által továbbfejlesztett neuro-hidroterápiás foglalkozás. A mostani kiscsoportos óra a korai, vagyis a babák öt hónapos koráig alkalmazott ún. kádas program folytatása, ami a szülők aktív részvételével zajlik.

– A neuro-hidroterápiás mozgásfejlesztés során kihasználjuk a víz előnyös fizikai, kémiai és pszichés hatásait – tájékoztat a doktornő. – A vízben a felhajtóerő miatt a mozgások könnyebben, folyamatosabban és harmonikusabban kivitelezhetőek, mint szárazföldön. A terápia célja, hogy támogassa a gyermek optimális mozgásfejlődését.

A csapat újoncaként Marci szemmel láthatóan élvezi a vizet, és az úszásoktatója, Edit kezében szó szerint lubickol az élményben.

– Eszter most egy egészségügyi probléma miatt nem tud bemenni a vízbe, de egyébként ő is aktívan részt vesz az órán, és Edit közreműködésével besegít a terápiás gyakorlatokba – teszi hozzá Judit. – Ez azért is fontos, mert az érintésnek különös szerepe van az anya-gyermek kapcsolatban.

 

„Legyen örömforrás a terápia!”

A Gézengúzba fejlesztésre járó gyerekek 45-50 százaléka koraszülött, és a kis páciensek között nagyon sok a genetikai eredetű rendellenességgel világra jött gyerkőc. A kicsik fejlődését az első diagnosztikai vizsgálattól kezdve szakemberekből álló csapat: gyermekorvos, neurológus, gyógytornász, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus és védőnő kíséri figyelemmel. A gyerekek személyre szabott, sok esetben komplex fejlesztésben részesülnek.

– A terápiás elemek csecsemőkortól kezdve egymásra épülnek, igazodva a kicsik egyéni fejlődéséhez. Így tudunk a sérülés mértékéhez képest a lehető legtöbb javulást elérni – mondja Judit. – Mindent megteszünk azért, hogy a terápia ne járjon fájdalommal, és hogy a gyerekek a foglalkozásainkon töltött időt pozitív élményként, örömforrásként élhessék meg.

 

Erőt adhat a sorstársaknak

– Ahogy Eszter is említette, mára szinte családtaggá váltam náluk, és amellett, hogy aktív terápiát vezetek, a gyerekneveléssel és gondozással járó kérdéseket éppúgy megbeszéljük, mind azt, hogy milyen szociális támogatásokat vehetnek igénybe. Egyébként le a kalappal Eszter előtt, aki csodálatos módon menedzseli az egész családot! Hiszem, hogy mindig a pozitív minták adnak erőt a sorstársaknak, és bízom benne, hogy az ő történetük is ilyen.

– A barátaim és a két állandó segítségem nélkül nehezen boldogulnék – jegyzi meg Eszter. – Hála nekik, egyelőre meg van oldva az életünk, és hatalmas köszönettel tartozom mindenkinek, aki mellettünk áll. Számomra most az a legfontosabb, hogy itt lehetünk, mert tudom, hogy Juditnál jó kezekben van a kisfiam.

Szűcs Anikó