A pedagógiai kiegészítő vizsgálatokra a neurológus javaslatára, a szülő beleegyezésével és jelenlétében kerül sor.
A vizsgálatra beutalt gyermekek esetében a beutalás körülményei, okai meghatározóak. A bejelentkezési panaszokat vizsgálva megfogalmazódik az eltérő fejlődésmenet. Az esetek hátterében sokféle probléma lehet, ezek felderítése, diagnosztizálása és terápiás megoldása team-munkában zajlik, ahol a különféle szakemberek együttműködése nélkülözhetetlen. A magas színvonalú és holisztikus szemléletű diagnosztikus munka kizárólag a neurológus szakorvos, a gyógypedagógusok és pszichológusok összehangolt együttműködése mellett valósulhat meg.
A vizsgálatokat minden esetben megelőzi a szülővel folytatott feltáró beszélgetés, amely során megismerjük az előzményeket, és a szülő által megfogalmazott problémákat. A vizsgálat végén tájékoztatjuk a szülőt az eredményekről, és javaslatunkról. Az írásos szakvéleményünk ezután készül el, amelynek tartalmát addigra már ismertettük. Minden esetben törekszünk arra, hogy javaslatunk elsődlegesen a gyermek érdekeit szolgálja, és a szülő együttműködése mellett történjenek az esetleges támogató intézkedések (fejlesztés, pszichoterápia, kedvezmények megítélése stb.).
Az első életévekben az egészségügyi alapellátók, a gyermekorvos, védőnő, feladatai közé tartozik a fejlődés nyomon követése és a megkésett vagy eltérő fejlődőmenet minél korábbi felismerése. Az alapos anamnézis, a megfigyelés és a fizikális vizsgálat többnyire lehetővé teszi a súlyosabb problémák felismerését. A kevésbé szembetűnő problémák (pl. éretlen pszichomotoros fejlettség, enyhe értelmi fogyatékosság, megkésett beszédfejlődés) gyakran elkerülik az alapellátók figyelmét.
Első vizsgálat, kontrollvizsgálat
A szülők kérésére, illetve a gyermeket ellátó intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) javaslatára átfogó gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatot végzünk, amit leggyakrabban meglassult vagy eltérő fejlődésmenet, tanulási- és teljesítményzavarok, viselkedési, indulatkezelési problémák jelzésével igényelnek. A pedagógiai vizsgálat során a pszichomotoros területek, az intellektus általános felmérése mellett a részképességek feltérképezése zajlik. A nyelvi készség vizsgálata kiterjed a szókincs, a nyelvi rendszer kidolgozottsága, a beszéd formai sajátosságai, a kifejező beszéd, beszédértés megfigyelésére. A mozgás részletes vizsgálata során a nagy- és finommozgások, mozgáskoordináció, egyensúly, grafomotorium, testséma, a térbeli tájékozódás, lateralitás megfigyelése történik. Ezekhez kapcsolódóan az olvasás-, írás-, számolási készségek, a figyelem, emlékezet, a feladattartás képessége, a tanulási technikák alkalmazásának területére terjed ki a vizsgálat.
E teljesítmény-problémákhoz kapcsoltan vagy önmagukban tapasztalt magatartási, beilleszkedési nehézségek, indulati, érzelmi zavarok pszichológiai vizsgálatát megfigyeléssel, személyiségvizsgáló tesztekkel és projektív eljárásokkal végezzük.
A pontos diagnosztikát a szülőknek szóló javaslatokkal egészítjük ki és szakvéleményben rögzítjük. Ebben megjelöljük a fejlesztendő területeket, meghatározzuk a fejlesztés optimális mértékét, kiemeljük az erősségeket, amelyekre támaszkodva a hiányosságok pótolhatók. A szülők tanácsot kaphatnak az otthoni gyakorlásokhoz. Javaslatot adunk fejlesztő foglalkozások, pszichoterápiás segítség igénybe vételéhez.
A gyerekek fejlődését kontrolláljuk. Kontrollvizsgálatokat általában félévente végzünk. Ennek során visszajelzést adunk az eltelt időben tapasztalt változásokról, a fejlesztések eredményeiről.
Alapítványunk feladatai között központi helyet foglal el a fejlesztésre szoruló gyermekek felzárkóztatása, felkészítése az iskolára.
A tanulási képesség kialakulására együttesen hatnak az értelmi (kognitív), az érzelmi (emocionális) és az érdeklődést kiváltó és fenntartó (motivációs) folyamatok, a környezet eseményeiből és a saját cselekvésből szerzett tapasztalatok. Ez a tartós, rendszeres terápiás ellátásra szoruló gyermekek esetében még inkább jellemző.
A vizsgálat során a tanuláshoz szükséges készségekre és képességekre, illetve azok fejlettségi szintjére vagyunk kíváncsiak. A gyermekek nem ugyanolyan ütemben fejlődnek, szükséges a képességstruktúra egészének a feltérképezése. Az észlelés különböző területeit: a mozgásfejlettség, a figyelem, az emlékezet, a számolási készség, a beszédfejlettség szintjeit vizsgálva nem csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy miben kell a gyermeknek még fejlődnie, legalább olyan fontosnak tartjuk annak ismeretét, hogy miben ügyesebb, fejlettebb, mik az erős oldalai. Ezekre támaszkodva tudjuk megtalálni a segítségadás legcélravezetőbb formáit.
A megszerzett információk segítségével tartott tanácsadások/konzultációk a szülőket, a gyermekeket ellátó terapeutákat, kisgyermekgondozókat, óvónőket hozzásegítjük ahhoz, hogy funkcióspecifikus finomdiagnosztika, vagyis a képességek részletes feltérképezése keretében az egyéni igényekhez igazodó fejlesztési terveket dolgozhassanak ki.
A fejlesztés elsősorban a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók kialakítását, erősítését célozza. A hiányzó vagy rosszul rögzült készségek és képességek komplex és indirekt fejlesztése és korrigálása a gyermekek spontán és örömteli tevékenységeibe, a mozgásba és a játékba ágyazva történik. Megismerve a gyermek erősségeit, ezekre alapozva építkezhetünk. A fejlesztés hatékonyságának alapvető kritériuma a normál fejlődés szakaszainak, sorrendiségének figyelembevétele, és e fázisok ismételt bejáratásával az egyes funkciók megerősítése, vagy újratanulása. Ez utóbbinak különös jelentősége van, mivel a tanulási zavarok hátterében az egyenlőtlen fejlődés mellett leggyakrabban előforduló oki tényező az intermodális (több érzékszerv összekapcsolódásán alapuló) folyamatok zavara.