Pszichodiagnosztika során a csecsemő, illetve a kisgyerek fejlődésének vizsgálata történik. Ez magában foglalja a kognitív és beszédfejlődés felmérését, a nagy- és finommozgások vizsgálatát és az érzelmi és szociális fejlődés menetének figyelembe vételét. Szükség esetén ismételt vizsgálatokkal tudjuk nyomon követni a fejlődés irányát és mértékét.

A vizsgálatokhoz nemzetközi sztenderdeknek megfelelő teszteket használunk játékos eszközökkel. A személyes konzultáció (pl. neurológiai vizsgálatkor), illetve az első telefonos interjú alapján a pszichológus és/vagy a szakmai vezető határozza meg a felmérés formáját (pl. verbális vagy nonverbális teszt). Mindezek alapján  a vizsgálat egy-másfél órát vesz igénybe, mely az anamnézis kikérdezése után, többnyire a szülő jelenlétében zajlik. A felmérés végén a pszichológus megbeszéli a szülővel a vizsgálat alatt tapasztaltakat és javaslatot tesz az esetleges további vizsgálatokra illetve meghatározza a fejlesztés irányát, azt, hogy hol, milyen jellegű és intenzitású terápia szükséges. A vizsgálat eredményéről írásos szakvélemény készül, amelyet a szülő is megkap.

Amennyiben további vizsgálatok szükségesek, azok lehetnek szakorvosi vizsgálatok (gyermekpszichiáter, gyermekneurológos, szemész stb.), emellett a pszichológus javasolhat kiegészítő pedagógiai vizsgálatokat, melyekkel pontosabban meghatározható a terápia/fejlesztés iránya, ilyenek a mozgásvizsgálat, mozgásdiagnosztika, logopédiai felmérés, részképesség felmérés, vagy az iskolaérettségi vizsgálat.

A fejlődés rendszeres monitorizálása lényegesen több információt nyújt, mint egy adott pillanatban készült státusz felvétel. A gyermekre jellemző fejlődési ütem és irány prognosztikailag sokkal többet mond, mint az egyszeri állapot leírása.

Egyes fejlődési zavarok csak bizonyos életkorban válnak nyilvánvalóvá. Például a beszédzavarokat, az autizmust, a súlyosabb magatartási zavarokat, az érzelmi élet zavarait általában 2-4 éves kor között, a speciális tanulási zavarokra utaló tüneteket pedig 5 éves kor után lehet felismerni.

Ezért a gyermek érintettségétől függően a fejlődést nyomon követő, a korábbi diagnózis megalapozottságát, a terápiás ellátás, a nevelés, intézményi ellátás formájának megfelelőségét, a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálatra is szükség lehet.