A gyerekek, akik lefestik a zenét

A nyolc éves Vendel felszabadultan szalad és ugrál a zenére. Bemutatót tart, utána pedig el is meséli, hogy ő egy ruhaszárító kötélről leszakadt póló volt az elmúlt percekben, akit a mosógép üldözött árkon-bokron keresztül. A kisfiúnak tavaly első osztályosként rengeteg konfliktusa volt az iskolában, a szakemberek ADHD-t, azaz figyelemhiányos hiperaktivitást állapítottak meg nála. Édesapja szerint a zeneterápiás csoport, és az, hogy itt teljesítménykényszer nélkül, önmaga kedvéért alkothat, rengeteget segít a feszültségek levezetésében. 

Közös, énekes bemutatkozással és mozgásos feladatokkal kezdődik a foglalkozás a Gézengúz Alapítvány Budafoki Intézetében, majd Sapszon Borbála, Kokas zenepedagógus, a csoport vezetője egy Beethoven-szonátát tesz a lejátszóba. Az óvodás és kisiskolás gyerekek között van, aki magatartászavarral érkezett a csoportba, van, aki túlzottan szorong a közösségben, van, aki a többieknél nehezebben tud koncentrálni, most a szőnyegen mégis behunyt szemmel, teljes csöndben hallgatják a dallamot, utána pedig elképzelik, mit jelent ez számukra, és mozogni kezdenek. Ki-ki a saját elképzelése szerint, süniként szimatol, katicaként száll virágról virágra, vagy képzeletbeli ajándékkal kedveskedik a másiknak – még mindig szavak nélkül.

„Ez egy zenei alapú személyiségfejlesztő foglalkozás, amely nem csak a zenehallgatáson, éneklésen keresztül foglalkozik a gyerekekkel, de a mozgás és az alkotás is nagyon fontos része. A mai gyerekeket rengeteg inger éri nap mint nap, ez a sokszínűség az órákon is megvan. A kreativitást, önkifejezést segíti a zenemű elképzelése, mozgásos átélése és vizuális ábrázolása is. Most például vászonra festik a gyerekek a zenét.” – meséli a foglalkozást vezető Sapszon Borbála zenepedagógus, aki szintén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián szerezte meg zenetanári, karmesteri diplomáját, azóta pedig a Kokas módszer elkötelezett híve.

Kokas Klára, a komplex művészetterápiás módszer kidolgozója úttörő zenepedagógus volt, Kodály Zoltán tanítványként énektanárként, karvezetőként végzett, majd a pszichológia, pedagógia felé fordult. Eltérő fejlődésmenetű gyerekekkel foglalkozott, ötven évvel ezelőtt az éneklés, a zene, a mozgás és a vizuális ábrázolás különféle eszközeit használva dolgozta ki saját, iskolateremtő metódusát.  Az első csoportok állami gondozott kisiskolásokból és óvodásokból álltak, akiknél a hagyományos énekoktatás nem volt hatásos. Ő a kötelező tananyag helyett személyre szóló dalocskákat, zenei üzeneteket használt, az érzelmileg súlyosan sérült gyermekekben megerősítette azt az érzést, hogy szerethetőek, értékesek, megérdemlik a megkülönböztetett figyelmet.

Ezekkel a névre szóló, egyedi dalocskákkal kezdődik máig minden foglalkozás, ami amellett, hogy a kapcsolatteremtés fontos eszköze, a gyerekek dallam-improvizációs készségét is gazdagítja. A Kokas módszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy itt nem az azonnali eredmény, a megtanult dalok állnak a középpontban, hanem a folyamat, amelynek hatására a gyerekek nyitottabbak, elfogadóbbak lesznek, és jobban megismerik önmagukat. Az átváltozás, az, hogy a zene hallgatása közben a gyerekek különböző tárgyakat, élőlényeket személyesítenek meg, segíti a kreativitást, a figyelemösszpontosítást, mozgáskoordinációt. „A legfontosabb azonban, hogy a mozgás és az alkotás végtelen változatosságával ki tudják fejezni azokat az érzelmeket, amelyeket szavakban nem képesek. Amikor eltáncolják, vagy lefestik örömüket, fájdalmukat, álmaikat önállóan, vagy szabadon választott társaikkal, az számukra katarzisélményt nyújt, megkönnyebbülnek, elengedik a problémát.” – emeli ki Sapszon Borbála.

„Mióta kiderült, mi Vendellel a probléma, tudunk segíteni neki, és ez nagyon sokat jelent az egész család életében” – meséli az édesapa. „Nyugodtabb, vidámabb a foglalkozások után, most pedig már a mindennapi életben is érezzük a hatást. Vendel nagyon kreatív, intelligens kisfiú, már sokkal jobban megtalálja a hangot a társaival is, mint egy évvel ezelőtt.”

A Gézengúz Alapítvány Budafoki Intézetében negyedik éve segítenek a gyerekeknek művészetterápiás foglalkozásokkal a MOL Új Európa Alapítvány Gyermekgyógyító Program támogatásával. A legkisebbek külön csoportba járnak, náluk a beszédindítás megtámogatása az egyik legfontosabb feladat, amihez szintén a mozgás, a zene és az alkotás eszköztárát használják.

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a komolyzene rezgései a szervezetben pozitív folyamatokat indítanak el, ez a gyermekeken kis idő múltán megfigyelhető – meséli Csókáné Balogh Réka, a Budafoki Intézet vezetője. „A családoktól is rengeteg visszajelzést kaptunk, hogy néhány hét, hónap után a szétszórt figyelmű gyerekek összpontosításra lesznek képesek, a kevésbé empatikusak nyitottak lesznek társaikra. Az agresszív megnyilatkozások enyhülnek, a gyerekek bátrabban és szélesebb körben merik használni a fantáziájukat. „

Az egészséges személyiség kialakulásában fontos szerepe van a feszültségoldásnak, és a különféle jó és rossz élmények feldolgozásának. A Gézengúz Alapítványba járó gyermekek többségének fejlődése születése óta nem problémamentes, a család erőtartalékait próbára teheti a folyamatos terápiás ellátás, fejlesztés. Ha túl is jutottak a problémán, gyerekben szülőben tovább élhet a betegségtudat, lelki megakadás. Ennek legyőzéséhez jelent óriási segítséget a Kokas pedagógia, amely szerves része a Gézengúz Alapítvány komplex terápiás ellátásának.

Megjelent: http://www.origo.hu/itthon/20160606-a-gyerekek-akik-lefestik-a-zenet.html